Szabó T. Anna: A versről (Kányádi Sándornak)
A vers betölti a tüdőnket,
lendületet ad, tágasságot,
felemelkedni, szárnyas fényben
tapasztalni meg a világot.
Belátni fentről a mezőket,
határtalanságát a tájnak,
szabadságát, mit nem ismernek,
akik mindig a sárban járnak.
A tágasságból mégis-mégis
visszavágyik a test a földre,
az esőszagba, fűbe, vérbe,
apa karjába, anyaölbe,
házat-hazát lentről szeretni,
tüskék, ostorok, emberek közt,
az ide-oda lökdösésben,
ahol a szándék is csak eszköz,
de mikor levernék cöveknek,
ő lombot hajt, gyümölcsöt érlel,
fiókát ringat, és örökké
az égre ír lágy ág-kezével,
új énekesmadarat röptet,
tanít minket az égben lakni,
fénnyel tölti be a tüdőnket –
miatta fogunk megmaradni.
Szabó T. Anna sorai nagyon beszédesek: a versek nem csupán szórakoztatóak, de nagyon sok lélektani védő- és fejlesztő funkcióval bírnak. Ugyan, mint ahogy egy vers elemzése és személyes jelentése, a ránk gyakorolt hatása is egyénenként némileg eltérő lehet, nézzük meg mégis, mi minden jellemzi a verseket, ami mindannyiunkat összeköt.
Pszichológusként nyolc érvet tudok felhozni, amiért érdemes verseket olvasnod:
1. Ahogy az olvasás általánosságban, a versolvasás is fejleszti nyelvi kifejező- és empátiás készségünket. Szókincsed és érzelmi szótárad is kiterjedtebb lesz a versek által.
2. Kimondja a kimondhatatlant: segíti az érzelmek átélését és megnevezését, ami azt is magában foglalja, hogy könnyebbé válik az esetleges nehéz érzésekkel való megküzdés is.
3. A verseken keresztüli érzelmi tapasztalásnak énvédő funkciója is van: a tömörített, költői formába öntött megélésen átszűrt érzelmek intenzív, versolvasáson keresztüli átélése mintegy vakcinaként beolt minket a nagy érzelmekkel. Ezeket az intenzív érzelmeket aztán később, a való életben észlelve könnyebben éljük meg. Nagy érzelmek esetén hajlamosak vagyunk mi magunk is poétikusan fogalmazni: szerelem megvallásakor, szakításkor, jó vagy rossz hírek közlésekor megfontoltan választjuk meg szavainkat, mondandónk tömör és nem ritkán költői.
4. A versolvasás valahova tartozás iránti igényünket is kielégíti, hiszen közösséget épít, valamint közös érzelmi tudást alakít ki és hasznos tapasztalatokat nyújt át nekünk, akár generációkon és évtizedeken átívelő én.
5. Fejleszti koncentrációnkat, mivel tömörsége okán fókuszált figyelmet igényel nemcsak olvasása, hanem értelmezése, saját életünkre vonatkoztatása is.
6. Memóriánkat is fejleszti: pszichofiziológiai mérések alapján ez főként az általunk ismert versek vagy kedvenc költőink régi és új versei esetén igaz, tehát érdemes régi kedvenceinkhez időről időre visszatérni.
7. Szépérzékünknek is kedvez, illetve fejleszti azt, hiszen belső, lelki folyamatokat és a külvilág történéseit köti össze. Ezek az általános igazságok bár néha kifejezetten ijesztőek és bonyolultak, egyben gyönyörűek is.
8. A vers szórakoztat, fiziológiai és neurológiai reakciókban mérhető anticipált, azaz előre várt örömforrás. Sőt, van hogy (mélyebb) értelmének felfedezése nélkül, saját értékén ritmusával, hangzásával vagy az általa kiváltott hangulattal hat ránk. Néha nem is vágyhatnánk ennél többre, hogy az olvasás pusztán jó élmény legyen.
2008-as cikkében Jeremy Holmes úgy fogalmaz, a költők és a pszichológusok eszközei tulajdonképpen igen hasonlóak: mind mentalizációval és metaforákkal segítünk eljutni egy belsőbb világba, lelki mélységekbe.
(Mentalizáció alatt azt a még gyerekként elsajátított képességet értjük, hogy mentális állapotokat, azaz szándékot, vágyakat és tudást tulajdonítunk magunknak és másoknak egyaránt. Ez egy automatikus, belső folyamat, amely segít megérteni mások szándékait, motivációját, a szempontváltás és szándékértelmezés segítségével. A metaforát, mint két fogalom közötti tartalmi hasonlóság vagy hangulati egyezés alapú névátvitelt pedig az irodalomórákról már jól ismerjük.)
Ugyanakkor és ugyanazért fordulunk a pszichológiához és a költészethez:
fokozott érzelmi állapotban a megértés vágyával, például amikor szeretetet, kétségbeesést, gyászt érzünk.
Élj hát bátran ezzel a remek eszközzel, olvass verseket, hogy te is megtapasztalhasd fent felsorolt előnyeit!
Irodalomjegyzék:
Holmes, J. A. (2008) Mentalisation and metaphor in poetry and psychotherapy. Advances in Psychiatric Treatment, 14(3), 167-171.
Nyáry K. (2021) Az esőcsinálók boldogsága – avagy mire való a vers ? Tiszatáj, LXXV./10./ 2021. okt., 106-116
Eredeti instagram bejegyzés: Miért olvass verseket?
/Szerző: Fódi Petra (@pszicholvaso), szerkesztette: Domokos Dominika/